Hát akkor kezét csókólom Marika… és igen újra itt ….
Kézcsók a hölgyeknek, férfitársaimnak meg egy hatalmas pacsi a kenyérkeresöre, régen jelentkeztem, nemtudom miért, elfogyott az ötlet, ismét vizsgaidöszakos koromat élem, mit is csinálhatnék, irok, és olvasok a neten, számomra meglepö ujdonság, Rihana és Britney össze csókolózott megint valami túlértékelt, fontosnak tartott gálán. Az erösen netfüggö hatvanasok hetvenesek, kedvéért mondom, hogy a képek megtekintése elött szívgyógyszer kötelezö.
Dobozban a világ
Fejemben, siket világ
Gyerekvágyak, elmúltak már
Maradt a skizofrén, kínzó ösztön
Ruhám fekete csíkos öltöny
Állarcom kopott bohóc
Ez csak nehéz kolonc
Teret enged elmémnek
Züllöt szürke személyek
Elfáradt vén roncsok
Kidobott ócska dolgok
Kartonba zárt élet
Benne szelektált képek
Benne vagyok, mélyen
Riadtan a világot nézem
Tétova túlbuzgó fiatalságot
Egy dobozba dugva
Ennyi lenne, és újra lesz gyúrva …
Tudnia kéne …
Tudnia kéne …
Fiatalságom bolond táncát járom
márványként csillogó sok színes álom.
S mélyen az elmémbe ágyazódva
várnak a végtelen sorsra.
-
Hamis illúziók felépített vára
magábaroskadva, de méltón, kész a harcára.
Tudatom hasadásának energiája hajta az életem
amelyet ōrōkfiatalként nem élhetem.
-
Minden fájdalom ami volt, egyszer csak elillan
csendben elkōszōn, és nem tér vissza.
Nem marad semmi, csak a megszūrkūlt hideg testem
érzéseknélkūli ūresen tátongó lelkem.
-
Tudnia kéne, tudnia kéne a halálnak
ha értem jōn, rá nagy kūzdelem vár majd.
Nem adom neki kōnnyen, nem adom
az utolsókig kūzdeni, kūzdeni szándékozom.
-
/Én/
mert mi kint voltunk és így vagyunk boldogok …
mert mi igy szeretjük csínyankiban napsugarakkal 
csiku & tyoma
